Mennyibe kerül egy lakás villanyszerelése?

Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül egy lakás villanyszerelése, két teljesen jogos, mégis nagyon eltérő válasz létezik. Az egyik a pontonkénti elszámolás: minden konnektor, kapcsoló, lámpahely és gyengeáramú csatlakozás külön tétel. A másik a négyzetméter-alapú csomagár, amely a teljes lakás villamos hálózatának kiépítését egyben árazza. Mindkettő korrekt, csak mást takar — és a félreértések többsége abból ered, hogy a megrendelő a kettőt közvetlenül hasonlítja össze.

Pontonkénti vagy m2-es árazás: mi a különbség?

A pontonkénti ár egy villamos pont kiépítésének díja: a vésés, a dobozolás, a kábel behúzása és a bekötés. Akkor pontos, ha a munka jól körülhatárolt — például egy helyiségben bővítünk három konnektorral. Ha viszont a teljes lakás hálózata cserélődik, a pontokon kívül számos olyan tétel van, amit külön kell hozzáadni: az elosztótábla, a fővezeték, a nyomvonalak javítása, az érintésvédelmi mérés és a dokumentáció. A négyzetméter-alapú csomagár ezeket együtt kezeli, ezért egy teljes felújításnál általában ez a jobb viszonyítási alap.

Komplett hálózatcsere: 50 m2-es lakás számokkal

Nézzük először a négyzetméteres csomagárat. Egy 50 m2-es lakás komplett villamosságának kiépítése a tájékoztató 12 000 Ft/m2 egységárunkkal 600 000 Ft munkadíj, amihez az elosztótábla szerelése és bekötése 45 000 Ft-tal adódik hozzá: összesen 645 000 Ft. Ez a kulcsrakész csomag a vésést, a dobozolást, a kábelezést, a szerelvényezést és az áramkörök kialakítását fedi le.

Ugyanez pontonként összerakva jól mutatja, mennyi munka van egy lakásban. Egy 50 m2-es, kétszobás lakásban tipikusan 45-55 villamos pont készül:

Komplett hálózatcsere: 70 m2-es lakás

Egy 70 m2-es lakásnál a csomagár 70 × 12 000 Ft = 840 000 Ft, az elosztótáblával együtt 885 000 Ft munkadíj. A pontszám itt jellemzően 60-75 közé esik, mert egy szobával több van, és általában nagyobb a konyha is. Az anyagköltség — kábel, doboz, védőcső, kismegszakítók, áram-védőkapcsoló, szerelvények — a munkadíj mellett további jelentős tétel; egyszerű, fehér szerelvénysorral tapasztalatunk szerint 150 000 - 350 000 Ft, márkás dizájn-szerelvényekkel ennek a többszöröse is lehet.

Mikor kötelező a hálózat cseréje?

Jogszabály nem írja elő általánosan, hogy egy meglévő lakás villamos hálózatát adott életkorban ki kell cserélni. Vannak viszont olyan műszaki állapotok, amelyeknél a csere nem opció, hanem a biztonságos használat feltétele — és amelyek mellett a felújítás többi eleme (burkolat, festés) értelmetlenül kockáztat, hiszen később a kész falat kellene megbontani.

• Alumínium vezeték a lakásban. Az alu vezeték csere azért indokolt, mert az alumínium a csatlakozási pontokban idővel kúszik és oxidálódik, a kötések fellazulnak, és melegedés alakul ki. Ha a lakás alu vezetékes, a bővítés (új konnektorok, nagy teljesítményű gépek) nem megoldás, csak kockázatnövelés.
• Régi, olvadóbetétes biztosítótábla, kismegszakító és áram-védőkapcsoló nélkül. A hiányzó áram-védőkapcsoló (Fi-relé) az áramütés elleni védelem alapeleme.
• Nincs védővezető (nulla-védő összekötött rendszer, kétérintkezős konnektorok). Modern háztartási gépeknél ez nem tartható.
• Kevés áramkör. Ha az egész lakás egy-két körön van, a mai terhelés — sütő, mosogatógép, mosógép, klíma, elektromos főzőlap — rendszeres kioldást okoz.
• Látható hibák: melegedő konnektor, égett szagú szerelvény, ismétlődő biztosítékkioldás, foszladozó szigetelésű vezeték.

Érintésvédelmi felülvizsgálat és dokumentáció

A kész hálózat mérés nélkül nem tekinthető átadottnak. Az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálat során a szakember ellenőrzi a védővezető folytonosságát, a hurokimpedanciát, a szigetelési ellenállást és az áram-védőkapcsoló működését, majd erről jegyzőkönyvet állít ki. Ez a jegyzőkönyv az, amivel később bizonyítható a szakszerű kivitelezés — biztosítási káresemény vagy ingatlaneladás esetén egyaránt hasznos. Lakossági munkánál érdemes a szerződésben rögzíteni, hogy a mérés és a jegyzőkönyv az ár része.

Mitől lesz drágább vagy olcsóbb az ajánlat?

• Falazat: a beton és a tömör tégla vésése lassabb és pormentesítést igényel, a téglafal gyorsabban dolgozható; panelban a vasbeton falak vésése erősen korlátozott, ezért ott gyakran süllyesztett helyett falon kívüli vagy álmennyezeti nyomvonal készül.
• Üres vagy lakott lakás: bútorozott, lakott lakásban a fóliázás, a bútormozgatás és a napi takarítás jelentős többletidő.
• Nyomvonalhossz: a mérőhelytől távoli helyiségek, a hosszú előszoba és a több törés a kábelmennyiséget és a munkaidőt is növeli.
• Szerelvények: a fehér, alapkivitelű szerelvény és a márkás, kerettel szerelt dizájnsor között többszörös az anyagár-különbség, a szerelési díj viszont nagyjából azonos.
• Okos rendszer: okosvezérlés, redőnymotor, jelenlétérzékelő, KNX vagy hasonló busz-rendszer esetén a tervezés és a kiépítés is más nagyságrend.
• Mérőhely-átalakítás: ha a fogyasztásmérő szekrényét is át kell helyezni vagy cserélni, az áramszolgáltatói egyeztetéssel és külön díjjal jár.

Mit érdemes az ajánlatban tételesen látni?

Két villanyszerelési ajánlat csak akkor hasonlítható össze, ha ugyanazt a tartalmat árazza. Kérje, hogy az ajánlat külön sorban tartalmazza a pontok számát típusonként (konnektor, kapcsoló, lámpahely, gyengeáramú pont), a kialakítandó áramkörök számát, az elosztótábla felszerelését és a benne lévő védelmi eszközöket, a fővezeték cseréjét, ha szükséges, valamint az érintésvédelmi mérést és a jegyzőkönyvet. Külön tisztázandó, hogy a vésésnyomok visszazárása és a falfelület helyreállítása kinek a feladata: sok félreértés abból ered, hogy a villanyszerelő a nyomvonalat gipsszel zárja, a végleges glettelés és festés viszont már másik szakma.

Az anyag kérdését is érdemes rögzíteni. Ha a szerelvényeket és a lámpatesteket a megrendelő szerzi be, azokat a kivitelezés megfelelő szakaszára már a helyszínen kell tudni; a hiányzó szerelvény miatt visszatérő villanyszerelő pedig külön kiszállásként jelentkezik a végszámlán.

Villanyszerelés a felújítás sorrendjében

A villanyszerelés a bontás és a durva gépészet után, a vakolatjavítás és a burkolás előtt következik. Ennek oka egyszerű: a vésés és a kábelezés porral és falbontással jár, a nyomvonalakat pedig vakolattal vagy gipsszel kell visszazárni. Ha a villanyos a kész csempére érkezik, a helyreállítás költsége nagyobb lehet, mint maga a villamos munka. A pontok helyét ezért már a tervezés fázisában érdemes rögzíteni, bútorterv és géplista alapján.