Érintésvédelmi felülvizsgálat és villanyszerelői jegyzőkönyv: mikor kell, mennyibe kerül

Az érintésvédelmi felülvizsgálat — a mai szóhasználatban villamos biztonsági, illetve szabványossági felülvizsgálat — azt ellenőrzi, hogy a villamos hálózat hibája esetén a védelem működik-e: lekapcsol-e időben az áramkör, mielőtt a fémházon megjelenő feszültség bárkinek árthatna. Nem műszaki formalitás: felújítás átadásánál, lakáseladásnál, bérbeadásnál, társasházi ügyintézésnél és biztosítói kárrendezésnél is a jegyzőkönyv az egyetlen dokumentum, amivel a hálózat állapota igazolható.

Mit mérnek egy érintésvédelmi felülvizsgálaton?

A vizsgálat két részből áll. Az egyik a szemrevételezés: a tábla állapota, a kismegszakítók és az áram-védőkapcsoló megléte és megfelelő kiválasztása, a vezetékek szigetelése, a szerelvények rögzítése, a fürdőszobai zónák betartása, a védővezető bekötése. A másik a műszeres mérés, ez négy alapadatot ad:

1. Védővezető folytonossága: minden fém készülékház és aljzat földelése valóban össze van-e kötve a védőföldeléssel
2. Szigetelési ellenállás: a vezetékek szigetelése nem öregedett-e el, nincs-e átázás vagy sérülés a falban
3. Hurokimpedancia: zárlat esetén elég nagy áram folyik-e ahhoz, hogy a kismegszakító időben lekapcsoljon
4. Áram-védőkapcsoló (FI-relé) kioldási árama és ideje: a mért értékek a névleges határokon belül vannak-e

A mérés minden esetben áramtalanítással jár, ezért egy lakásban jellemzően 1,5–3 órát vesz igénybe, a hálózat méretétől és a tábla állapotától függően. Ha a tábla feliratozatlan, a körök beazonosítása önmagában elvihet egy órát.

Mikor kötelező: lakás, társasház, munkahely

A villamos berendezések időszakos ellenőrző felülvizsgálatának kötelezettségét a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet mellékletében kihirdetett Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) tartalmazza. A gyakoriság attól függ, milyen célú az épület: a korábbi KLÉSZ alkalmazási körébe tartozó lakó- és kommunális épületeknél legalább hatévente, munkahelyeken szabványossági felülvizsgálattal legalább háromévente kell elvégezni. A rendelet 2020-as módosítása (27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet) a lakóépületben lévő lakásokra eseményhez kötött vizsgálatot is bevezetett: bérbeadáskor vagy tulajdonosváltáskor akkor kell felülvizsgálatot végezni, ha nincs az adott időpontnál hat évnél nem régebbi, megfelelőséget igazoló felülvizsgálat.

Forrás: 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) és a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel bevezetett módosítás; szakmai összefoglalók: erintes-vedelem.hu, langlovagok.hu (ellenőrizve 2026-09-07).

Mit tartalmaz a villanyszerelői jegyzőkönyv?

A jegyzőkönyv nem egy pecsétes papír, hanem mérési adatsor. Egy használható dokumentumban szerepel a vizsgált ingatlan azonosítója, a vizsgálat időpontja és a következő esedékesség, a felülvizsgáló neve és szakképesítése, a használt műszer típusa és kalibrálási adata, körönként a mért értékek (szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, védővezető ellenállás, FI-relé kioldási ideje és árama), a szemrevételezés megállapításai, valamint a minősítés: megfelelt, vagy nem felelt meg és milyen hiányosságokkal.

A hiányosságokat a jegyzőkönyv súlyozza is: van, amit azonnal javítani kell (életveszély, például hiányzó védővezető), és van, ami határidővel javítandó. Éppen ezért a jegyzőkönyv a felújítás átadás-átvételi dokumentációjának része: ez igazolja, hogy a beépített hálózat mérhetően megfelel, nem csak esztétikailag kész.

Ki végezheti el a felülvizsgálatot?

A felülvizsgálatot erősáramú alapszakképzettséggel rendelkező, Erősáramú berendezések felülvizsgálója, illetve Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítésű szakember végezheti — ez nem azonos a villanyszerelő végzettséggel. Forrás: erintes-vedelem.hu összefoglaló a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet alapján (ellenőrizve 2026-09-07).

Ettől külön kérdés a regisztrált villanyszerelő: a villanyszerelők bejelentését és nyilvántartását a 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szabályozza, és a mérőhelyet érintő munkát (plombabontás, mérőhely kialakítása vagy átalakítása, teljesítménybővítés) az elosztói engedélyesek a nyilvántartásban szereplő szakembertől fogadják el. Forrás: MVM Hálózat jogszabálygyűjtemény és a 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet (ellenőrizve 2026-09-07). A kettő tehát két külön jogosultság: az egyik a vizsgálathoz, a másik a szolgáltatói kapcsolódási ponthoz kell.

Mennyibe kerül a felülvizsgálat és a jegyzőkönyv?

Lakásra az érintésvédelmi mérés és a mérési jegyzőkönyv tájékoztató nettó ára 35 000 Ft. Felújításnál ezt az átadás részeként végezzük el, ilyenkor a hálózat frissen épült és feliratozott, ezért a mérés gyors. Önálló megrendelésnél (lakáseladás, bérbeadás, biztosítói kérés) a kiszállás és a körök beazonosítása is idő, ezért nagyobb vagy dokumentálatlan hálózatnál a vizsgálat óradíjas kiegészítéssel bővülhet: az óradíj 9 500 Ft, a budapesti kiszállás 6 500 Ft nettó.

Ha a mérés hibát talál: FI-relé, elosztótábla, alumínium vezeték

A leggyakoribb három megállapítás sorrendben a következő. Az első a hiányzó áram-védőkapcsoló: a régi táblákban egyszerűen nincs FI-relé. Ha a hálózat egyébként rendben van, a védőkapcsoló utólagos beépítése 14 000 Ft nettó, és önmagában is nagyot javít a biztonságon.

A második a korszerűtlen elosztótábla: olvadóbiztosíték, kevés kör, helyhiány, feliratozás nélkül. Új tábla szerelése és bekötése 45 000 Ft, a régi tábla bontásával együtt 65 000 Ft nettó. Ez az a pont, ahol sokan megállnak, pedig a tábla csak akkor ér valamit, ha a mögötte lévő hálózat is mérhetően rendben van.

A harmadik a alumínium vezeték. Az alumínium a csatlakozásoknál kúszik és oxidálódik, a kötések fellazulnak és melegedhetnek, ezért a hálózat nem toldható és nem bővíthető biztonságosan. Panellakásban a teljes csere rézre 13 500 Ft/m² nettó, mert a vasbeton falak vésése korlátozott, és a nyomvonal előtétfalban, padlóban vagy álmennyezetben fut. Ha a jegyzőkönyv alumínium vezetéket állapít meg, a részleges javítás pénzkidobás: néhány év múlva ugyanott lesz a hiba.

Elektromos hálózat felújítás ára: mikor éri meg a teljes csere?

Az összehasonlítás egyszerű: a foltozás összeadódik. Egy hibakeresés kiszállással és két munkaórával nagyjából 25 500 Ft nettó, és ez évente többször is előfordulhat egy elöregedett hálózaton. Egy 53 m²-es panellakás teljes cseréje alumíniumról rézre új táblával és méréssel 53 × 13 500 + 45 000 + 35 000 = 795 500 Ft nettó, egy 115 m²-es családi ház kulcsrakész villamossága táblával, hat kültéri ponttal és méréssel 1 487 000 Ft nettó.

A döntési szabály a gyakorlatban: ha a hálózat alumínium, ha nincs védővezető a régi körökön, vagy ha a szigetelési ellenállás mérése rossz értéket ad, a teljes csere a helyes válasz — és ilyenkor a legjobb időzítés a felújítás, mert a fal amúgy is nyitva van, a helyreállítás pedig egyszerre történik a festéssel. Ha viszont a hálózat rézvezetékes, van védővezető, és csak a tábla korszerűtlen, elég a tábla és a védőkapcsoló cseréje, utána új méréssel.

Mindkét esetben ugyanaz a zárás: új mérés, új jegyzőkönyv. Ez a dokumentum bizonyítja, hogy a beavatkozás után a hálózat megfelel — és hat évig ez a papír lesz az, amit lakáseladásnál vagy bérbeadásnál elkérnek.